1.     A téma és a biztonság keretezése (15 perc)

Vezesse be óvatosan a gyakorlatot:

„Amikor ismeretlen helyzeteken megyünk keresztül, például új iskolákban, munkahelyeken vagy képzési környezetekben, bizonytalannak vagy kívülállónak érezhetjük magunkat.
Ugyanakkor mindannyiunkban gyakran van valami – egy kép, érzés, emlék vagy hit –, ami nyugalmat vagy erőt ad.
Ma ezt a belső világot képeken keresztül fogjuk felfedezni, nem szavakkal.”

Fő facilitátori megjegyzések:

• Hangsúlyozza az ítélkezésmentességet és azt, hogy nincs szükség művészi készségekre. Annak tisztázása, hogy a gyakorlat a jelentésről, nem a művészi minőségről szól, csökkentette a szorongást és ellenállást, különösen azoknál a résztvevőknél, akik eleinte azt mondták, „nem kreatívak” vagy „nem jók a művészetben”.

• A részvétel és a megosztás mindig önkéntes.

Rövid reflexiós kérdések (szóban, válasz nem szükséges):

• Mikor érzed magad a legnyugodtabbnak vagy leginkább földeltnek?

• Mi segít erősnek maradni nehéz pillanatokban?

• Van-e olyan kép, hely, szín vagy szimbólum, amely ezt számodra képviseli?

2.     Fő kreatív tevékenység – „Belső világom” (30–40 perc)

Kérje meg a résztvevőket: „Hozzatok létre egy alkotást, amely a belső világotokat jeleníti meg – egy helyet vagy szimbólumot, ahol békét vagy erőt találtok.
Lehet valós vagy elképzelt, absztrakt vagy konkrét. Nincs rossz módja.”

Irányelvek:

• A rajzolás, festés vagy kollázs egyaránt elfogadott.

• A csend megengedett és bátorított.

• A facilitátor csendesen körbejár, jelenlétet kínál, nem értelmezést.

Zene:

• Csak akkor használja, ha a csoport beleegyezik.

• Válasszon semleges, nem tolakodó hangokat.

• Figyeljen a szenzoros szükségletekre (pl. ADHD, traumaérzékenység).

3.     Opcionális írás/jelentésadás (10 perc)

A résztvevők írhatnak néhány sort (a lap hátuljára vagy külön papírra):

• Mit képvisel számodra ez a kép?

• Hogyan segít ez neked, amikor nehéznek érződnek a dolgok?

• Ha ez a belső világ beszélni tudna, mit mondana neked?

(Kerülje a „miért” kérdéseket; a jelentésre és a támogatásra fókuszáljon.)

4.     Megosztási kör (20–30 perc)

A megosztás opcionális, és történhet:

• párokban

• kiscsoportokban

• vagy teljes körben

Facilitátori indítókérdések:

• Mit jelent számodra ez a kép?

• Hogyan támogat téged iskolai vagy munkahelyi helyzetekben?

• Mivel kapcsolódtál újra az alkotás közben?

Facilitációs alapelvek:

• Mások részéről nincs értelmezés.

• Nincs tanácsadás.

• Hallgatás > válaszadás.

5.     Reflexió és gyengéd jövőbe tekintés (15 perc)

Csoportos reflexiós kérdések:

• Milyen érzés volt vizuálisan kifejezni a belső világodat?

• Mit tanultál vagy mire emlékeztél magadról?

• Mi az ebből a képből, amihez még ma visszatérhetsz?

• Mi segíthetne abban, hogy holnap 5%-kal nyugodtabbnak érezd magad?

Opcionális földelő zárás:

„Csukd be egy pillanatra a szemed, és képzeld el a belső világodat.
Figyeld meg, hogyan érződik a testedben.
Bármikor visszatérhetsz erre a helyre, amikor szükséged van rá.”

A résztvevők írhatnak egy személyes megerősítést:

„Amikor elveszettnek vagy stresszesnek érzem magam, emlékezni fogok arra, hogy…”